EnglishAAA

Elszámolási és forintosítási információk / Árfolyamgátas szerződésekkel kapcsolatos információk

Hogyan érinti az elszámolás az árfolyamgátas kölcsönszerződéseket?

Az árfolyamgátba belépettek esetében az ügyfél követelését az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel terhére számolja el a pénzintézet, az ezt esetlegesen meghaladó részt pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére kell elszámolni.

 

Mi történik az árfolyamgátas szerződésekkel a forintosítás következtében?

Az árfolyamgátas szerződésekkel rendelkező ügyfelek esetén 2015. február 1-jétől a törvényi előírásoknak megfelelően nem történik több folyósítás a gyűjtőszámlára. Azonban annak érdekében, hogy emiatt ne emelkedjen az árfolyamgátasok havi törlesztőrészlete, a törlesztőrészleteket a forintosítás előtti (azaz 2015. januári), "rögzített" szinten kell tartaniuk a pénzintézeteknek (kivéve, ha az a Forintosítási törvény szerinti kamatváltozás, valamint az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződés esetén a szerződésből eredő törlesztőrészlet-növekedés miatt változik) az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónapig. Az árfolyamgát eredeti határidejének lejártáig (de legfeljebb 60 hónapig) a ki nem fizetett összeg folyamatosan hozzáíródik a forintosított tartozáshoz. Ebből következik, hogy a 60 hónap leteltével a törlesztőrészlet megemelkedhet. Tekintettel arra, hogy a Forintosítási törvény értelmében az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónapot követően a törlesztőrészlet legfeljebb 15%-kal növekedhet, a futamidőt a pénzintézet meghosszabbíthatja az adós (vagy ha az adóstárs fiatalabb, az ő) 75. életévének betöltéséig. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az adós számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet kell megállapítani. Ezen szabályoktól függetlenül - az árfolyamgát kezdő időpontjától számított 60 hónapon belül - az adós bármikor kezdeményezheti a magasabb törlesztőrészlet fizetését.


Milyen változás történt a közszférában dolgozóknak nyújtott állami kamattámogatásokban 2015. február 1-jét követően az árfolyamgátas szerződések esetében?

A közszférában dolgozók gyűjtőszámla hitelének ügyleti kamatok megfizetéséhez nyújtott állami kamattámogatás megszűnt, mely azt jelenti, hogy 2015. február 1-jétől - a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának eredeti záró időpontjáig - ezen gyűjtőszámla hitelek ügyleti kamata megegyezik a gyűjtőszámla hitel aktuális kamatperiódusának kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékével. A kamat negyedévente tőkésítésre kerül a gyűjtőszámla hitelen.


Hogyan kell értelmezni az elszámolásról szóló tájékoztatóban az elszámolást és a forintosítást megelőző törlesztőrészletet az árfolyamgátas szerződések esetében?


Az elszámolásról szóló tájékoztató levél II. Szerződésmódosuláshoz kapcsolódó információk részében két törlesztőrészlet látható a Törlesztőrészlet összege sorban.

Az elszámolást és forintosítást megelőzően feltüntetett törlesztőrészlet összege mezőben a 2015. január 30-án, a deviza alapú kölcsönszerződésre vonatkozó törlesztőrészlet látható a kölcsönszerződés devizanemében meghatározva, mely a gyűjtőszámla hitel terhére kiegyenlített részletet is tartalmazza. A február 1-jétől fizetendő törlesztőrészlet nem haladhatja meg ezt a törlesztőrészletet a fix árfolyamon (azaz 180 HUF/CHF; 250 HUF/EUR) forintra átszámolva. Ez az összeg magában foglalja a tőke és a kamat összegét (amennyiben olyan kölcsönszerződésről van szó, mely esetében csak tőke- vagy csak kamatfizetés van, akkor ez a mező is csak ezt tartalmazza), azonban nem tartalmazza a kezelési költséget, valamint a kockázati díjat.


Hogyan kell értelmezni az elszámolásról szóló tájékoztatóban az elszámolást és forintosítást követő törlesztőrészletet az árfolyamgátas szerződések esetében?

Az elszámolást és forintosítást követően feltüntetett törlesztőrészlet összege mezőben a forintosítás napján, a már forintosított kölcsönszerződésre vonatkozó törlesztőrészlet összege látható forintban. Ez a januárban az árfolyamgát törvényben meghatározott árfolyamon (azaz 180 HUF/CHF; 250 HUF/EUR) átváltott mértékű törlesztőrészletnél nem lehet nagyobb (a Forintosítási törvény általi kivételektől eltekintve). Ez az összeg magában foglalja a tőke és a kamat összegét (amennyiben olyan kölcsönszerződésről van szó, mely esetében csak tőke- vagy csak kamatfizetés van, akkor értelemszerűen ez a mező is csak ezt tartalmazza), azonban nem tartalmazza a kezelési költséget, valamint a kockázati díjat.


Hogyan kell értelmezni az elszámolásról szóló tájékoztató levél mellékletét képező Hiteltörténeti kimutatásban a Befizetés a befizetés devizanemében elnevezésű oszlopban megjelenő összeget az árfolyamgátas szerződések esetében?


Az összeg az adott időszakra vonatkozóan a fizetési kötelezettséget tartalmazza, amely a gyűjtőszámla hitel terhére kiegyenlített részletet is magában foglalja. Az összeg tartalmazza a tőke és a kamat összegét (amennyiben olyan kölcsönszerződésről van szó, mely esetében csak tőke- vagy csak kamatfizetés van, akkor értelemszerűen ez a mező is csak ezt tartalmazza).


Hogyan kell értelmezni az elszámolásról szóló tájékoztató levél mellékletét képező Új törlesztési táblázat törlesztőrészlet oszlopában megjelenő összeget az árfolyamgátas szerződések esetén?

Az összeg az adott időszakra vonatkozóan a januárban az árfolyamgát törvényben meghatározott árfolyamon (azaz 180 HUF/CHF; 250 HUF/EUR) átváltott mértékű törlesztőrészletnél - a forintosítási törvény általi kivételektől eltekintve - nem nagyobb, az ügyfél által ténylegesen fizetendő törlesztési kötelezettséget tartalmazza. A törlesztési táblázat külön oszlopban tartalmazza a tőke, kamat, kezelési költség valamint kockázati díj összegét, és az "összesen" mezőben tartalmazza ezen tételek összegét (tehát az esetleges kezelési költség és a kockázati díj összegét is), ebből kifolyólag az ebben a mezőben szereplő összeg eltér az elszámolásról szóló tájékoztató levél II. Szerződésmódosuláshoz kapcsolódó információk részében, az elszámolást és forintosítást követően feltüntetett törlesztőrészlet összege mezőben szereplő összegtől.

Az új törlesztési táblázatban szereplő adatokban nem jelenik meg a törvényben maghatározott, az árfolyamgát kezdő időpontjától számított 60. hónapot követően érvényes törlesztőrészletet, illetve futamidőt érintő változás, azaz az, hogy mivel az árfolyamgát időszakát követően a törlesztőrészletek legfeljebb 15%-kal növekedhetnek, a futamidő meghosszabbítható akár az adós (vagy ha az adóstárs fiatalabb, az ő) 75. életévének betöltéséig, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor az adós számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet kell megállapítani.


Hogyan alakul a törlesztőrészlet a kezdő időponttól számított 60. hónapot követően?


Az árfolyamgát eredeti határidejének lejártáig (de legfeljebb 60 hónapig) a ki nem fizetett összeg folyamatosan hozzáíródik a forintosított tartozáshoz. Ebből következik, hogy a 60 hónap leteltével a törlesztőrészlet megemelkedhet. Tekintettel arra, hogy a Forintosítási törvény értelmében az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónapot követően a törlesztőrészlet legfeljebb 15%-kal növekedhet, a futamidőt a pénzintézet meghosszabbíthatja az adós (vagy ha az adóstárs fiatalabb, az ő) 75. életévének betöltéséig. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az adós számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet kell megállapítani. Ezen szabályoktól függetlenül - az árfolyamgát kezdő időpontjától számított 60 hónapon belül - az adós bármikor kezdeményezheti a magasabb törlesztőrészlet fizetését.


Hogyan szüntethető meg a rögzített törlesztőrészlet fizetése, azaz a kilépés az árfolyamgátas szerződésből?

Az előző bekezdésben írt szabályoktól függetlenül - az árfolyamgát kezdő időpontjától számított 60 hónapon belül - az adós bármikor kezdeményezheti a magasabb törlesztőrészlet fizetését.