EnglishAAA

Június 5: az ENSZ Környezetvédelmi Világnap

Az ENSZ 1972-ben nyilvánította június 5-ét környezetvédelmi világnappá azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés veszélyeire, és a fenntartható fejlődés fontosságára. Az Intesa Sanpaolo Csoport (így a CIB Csoport is) minden évben hozzájárul ahhoz, hogy a saját eszközeivel felhívja ügyfelei és munkatársai figyelmét világnapra, és az aznap megszólított témára. Idén az fenntartható élelmiszerfogyasztás kerül a figyelem középpontjába.

A "Think.Eat.Save" elnevezésű kampány (magyarul "Gondolkodj, egyél, ne pazarolj") során arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az élelmiszervásárlási szokásainknak nem csak gazdasági, hanem környezeti hatásai is vannak, az élelmiszerhulladék csökkentése pedig mindannyiunk feladata és érdeke.

Élelmiszerhulladék alatt minden olyan nyers és főtt ennivalóból álló hulladékot értünk, amely az ételkészítés előtt, közben vagy után kidobott élelmiszerekből áll. Bár jelentős mennyiségű hulladék képződik az előállítás során, a háztartások is nagymértékben járulnak hozzá az élelmiszerhulladék termeléséhez. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el, ebből 9 millió tonna hulladék keletkezik az Európai Unióban, hazánkban pedig 400 000. Különösen magas ez a szám figyelembe véve azt a szomorú tényt, hogy világszerte hétből egy ember éhesen megy aludni, és több mint 20 000, öt éven aluli gyermek hal meg alultápláltság miatt naponta!

Melyek az élelmiszerpazarlás legjelentősebb következményei? Az élelmiszerhiány és az árak emelkedése. A mi helyi élelmiszerfogyasztásunk érinti a világ különböző pontjain élő szegény és alultáplált embereket is, hiszen a kidobott étel csökkenti a rendelkezésre álló készleteket, ezáltal pedig felnyomja az árakat. A pazarlás hozzájárul a környezet károsításához is, nem csak a keletkezett hulladékkal, hanem az ételek előállítása során felhasznált erőforrások (pl. víz, energia) elvesztegetésével is. 1 liter tej előállításához például 1 000 liter víz szükséges, a kiöntött tejjel tehát ez a vízmennyiség is kárba megy.

Bár a hazai élelmiszerpazarlásról még nem állnak rendelkezése adatok, európai statisztikák segítségével láthatjuk, milyen hatalmas mennyiségű hulladékról van szó:

  • Fejenként napi 4600 kilokalória ennivalót takarítunk be a Földön. Ebből mindössze 2000-t eszünk meg, a többi útközben veszendőbe megy.
  • Becslések szerint Magyarországon fejenként évente 40 kg élelmiszert dobunk ki. Ez, bár alacsonyabb, mint az EU-s átlag, még mindig rettentő nagy szám.
  • A világon mintegy egymilliárd ember alultáplált. Mindegyikük jóllakhatna az Európában és az USA-ban kidobott élelmiszer negyedéből.
  • Egy átlagos brit háztartás 150 000 forintnyi élelmiszert dob ki egy évben.

Tudatos vásárlással mindannyian tehetünk azért, hogy kevesebb élelmiszer menjen kárba, ezzel pedig csökkentsük a környezetszennyezést. Vásároljunk olyan ételeket, amelyeknek kisebb környezeti hatásuk van! Ilyenek például az organikus élelmiszerek, amik előállítása során nem használnak kémiai anyagokat. Helyi termékek vásárlásával pedig nem csak a hazai termelőknek kedvezünk, hanem hozzájárulunk a környezetszennyezés csökkentéséhez is. Hiszen a megvásárolt terméknek nem kell átutaznia a világot, tehát kevesebb a káros anyag kibocsátás a szállítása során.

Az ENSZ "Think.Eat.Save" kampányának jegyében, vásároljunk és fogyasszunk tudatosan!

Ha többet szeretne tudni arról, hogy a CIB Csoport mit tesz a környezeti fenntarthatóságért, látogassa meg honlapunk ennek a témának szentelt oldalait.

Források:


A CIB Csoport fenntarthatósági oldalai