Magyarországon a mezőgazdaság és élelmiszeripar szerepe tradicionálisan meghatározó. A boltokban kapható élelmiszerek jelentős része hazai eredetű. A mezőgazdasági termékek exportrészesedése 9% feletti.  

A magyar   mezőgazdaság részesedése a GDP-ből  az elmúlt 10 évben 4% körül mozgott. A mezőgazdasági termelésre épülő másik nagy ágazat az élelmiszeripar, melynek GDP-n belüli aránya 2% körüli. 
Magyarország az EU mezőgazdasági kibocsátásának körülbelül 2%-át adja.

Az élelmiszeripar jövedelempozíciója rosszabb az átlagosnál. Az árbevétel-arányos adózás előtti eredménye az utóbbi években tapasztalható javulás ellenére 3,6%, szemben az 5,5%-os átlagos nemzetgazdasági értékkel. A mezőgazdaságról általánosságban elmondható, hogy a válságban a többi szektorhoz képest jól teljesít.  Azonban a szektoron belüli ágazatokat eltérő módon érintette a pandémia. 

A Közös Agrárpolitika (KAP) súlya az EU költségvetésén belül folyamatosan csökken,
ezért elengedhetetlen a hatékonyság javítása és a folyamatos fejlesztés. Az új KAP kifejezetten támogatja a fenntartható, hatékony termelést. 

Az ágazatnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie – ráadásul az éghajlat gyors változása közben –, mint a termelés megfelelő mennyiségének és minőségének biztosítása, a környezeti hatások csökkentése és a termelési hatékonyság növelése. Mindezek összehangolt finanszírozási struktúrát igényelnek.

Kihívások és kompetencia
A szektorra általánosan jellemző, hogy igen magas a kkv-k aránya. Az ágazat által megtermelt hozzáadott érték 80%-át kkv-k állítják elő. A nemzetgazdasági átlag 44%. A hosszú termelési ciklusok és kiszámíthatatlan termelési körülmények miatt nem meglepő, hogy az ágazat finanszírozási igényei átlagon felüliek. 

Jelenleg pénzintézetek biztosítják a mezőgazdasági vállalkozások forrásainak mintegy 65%-át. „Az ágazatnak minden 100 forintnyi éves árbevétel eléréséhez átlagosan 17-21 forint hitelre van szüksége, szemben a nemzetgazdaság évi mintegy 8 forintos hiteligényével” – magyarázza Tóth Attila, a CIB kereskedelemfinanszírozási vezetője. „A 100 forint árbevételre jutó befektetetteszköz-igény pedig 80 forint, szemben a 37 forintos nemzetgazdasági átlaggal.”

Az ágazat sokfélesége, a szezonalitás, a piacokon végbemenő átalakulások, az állattartókat sújtó járványok – afrikai sertéspestis, madárinfluenza –, és a fogyasztói szokások átalakulása komoly kihívások elé állítják a termelőket és a finanszírozókat. 

Három évvel ezelőtt a CIB Bank a Kereskedelemfinanszírozási és EU Szolgáltatások területén belül létrehozta az Agrár Kompetencia Központot. A kompetenciaközpont új intézményi kapcsolatokat hozott létre:

• terméktanácsok 
• Agrárgazdasági Kutatóintézet
• Agrárkamara
• Központi Statisztikai Hivatal
• Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal
• Agrárminisztérium 
• Bankszövetség
• Agrár felsőoktatási intézmény

A szektor egyes ágazataira lebontva összegyűjtik a legfrissebb piaci és kockázati adatokat, hogy minél részletesebb információk birtokában születhessenek meg a  finanszírozási döntések. 

Tóth Attila szerint „a tényleges kockázatok meghatározásához a pénzügyi adatok elemzésén túl a termelési és kereskedelmi folyamatokat is pontosan át kell látni, ez pedig mezőgazdasági ismereteket és kompetenciát igényel a banki folyamat résztvevőitől.” 

„Fontos, hogy a termékpályákat és azok szereplőit jól ismerjük. Nemcsak a hazai, hanem a határon túli piacokat is fel kell térképeznünk. Ügyfeleinknek teljes pénzügyi megoldást kell biztosítanunk, beleértve a finanszírozást, akkreditívet, faktoringot is.”

Digitalizáció és környezettudatos gazdálkodás
A mezőgazdaság stratégiailag kiemelt, exportorientált szektor. A járvány kezdeti szakaszában a korlátozások miatt időszakosan visszaesett a külkereskedelem. „Az exportáru nem, vagy késve jutott ki az országból” – mondta el Tóth Attila. „Az áruimport akadozott. Mivel Magyarország a szántóföldi növénytermesztéshez több inputanyagot is importból szerez be, ez gondokat okozott a tavaszi műtrágyabeszerzés és a növényvédelem szempontjából.”
 
Belföldön a HORECA szektort és beszállítóit erősen érintette a válság.

„Az Európai Unió új agrárpolitikája reformon megy át, amelynek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a közösség 2050-re CO2-semleges legyen. Az agrárpolitika ösztönzi az új technológiák alkalmazását, mely a cél elérését támogatja.”

„A fejlett technológia nem csupán az inputanyagokkal való takarékoskodásban segít, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a termelők adatalapú döntéseket hozhassanak meg” – állítja Tóth Attila. „A digitalizáció nagyban segíti a termelés stabilitását, a modern adatelemzéssel pontosabban lehet időzíteni bizonyos munkaműveleteket.”
A digitalizáció az agráriumban az egyedüli olyan technológia, ami a jelenlegi kihívásokkal szembe tud nézni. A precíziós technológiával lehet megfelelni az új elvárásoknak, amely egyszerre biztosítja a megfelelő inputanyag-felhasználást, az alacsonyabb környezetterhelést és a hozamok optimalizálását.

Az agrárdigitalizáció olyan terület, ahol a finanszírozónak is nagy szerepe lehet abban, hogy a technológia elérhető legyen a gazdálkodók számára. Tóth Attila szerint megfelelő szervezéssel és a feldolgozottság növelésével a potenciál 60%-kal nagyobb is lehet. 

Kiemelten fontos az öntözés is, ahol komoly befektetésre lesz szükség. Az elmúlt 110 év alatt 10%-kal csökkent a csapadék mennyisége, a mezőgazdasági területeinknek viszont alig több mint 2%-át öntözzük. Az állam 2030-ig 170 milliárd forintot biztosít öntözésfejlesztésre. 

A korszerű termelés adatalapú döntések meghozatalán alapul, melynek elengedhetetlen feltétele a fejlett technológiai és informatikai eszközök használata. Az, hogy ezek az eszközök eljussanak a gazdálkodókhoz, a finanszírozók felelőssége is.    
„Korábban is figyelembe vettük a hitelkérelmek elbírálásánál a megvalósítandó beruházás környezeti hatását, de mostantól már mérjük is” – mondja Tóth Attila. 

„A környezetkímélő, nemcsak pénzügyi, hanem fenntarthatósági szempontból is tudatosan megtervezett beruházásokat részesítjük majd előnyben.”