Az Intesa Sanpaolo Innovációs Központjának új jelentése az autógyártás, a közlekedés és a logisztikai ágazat ipari tendenciáit vizsgálja, középpontjában azokkal az eszközökkel, amelyek révén a személy- és a kereskedelmi célú szállítás egyre zöldebbé és okosabbá válik. Tágabb értelemben bemutatja, milyen hatással vannak a jármű-innovációk a gépjárműpiacra.
Az Intesa Sanpaolo Cégcsoporthoz tartozó Intesa Sanpaolo Innovációs Központ folyamatosan vizsgálja a csúcstechnológiás innovációk világát, alkalmazott kutatási projektekbe és nagy lehetőségekkel bíró startupokba fektet be, és a körforgásos gazdaság minél gyorsabb megvalósulásáért dolgozik.
Az Európai Unió (EU) nagyratörő célokat tűzött ki maga elé, amelyek szerint 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást.
Ebből fakadóan a közlekedés egyre zöldebb és okosabb lesz. Európában 2020 első két hónapja volt a legsikeresebb az elektromosjármű-eladások tekintetében, majd közvetlen ezután a Covid19 hatására az autóipar megtorpant.
A helyzet azonban javulni látszik. A Frost & Sullivan bizakodóan tekint a globális eladásokra, és rövid- és középtávú fellendülésre számít. Becslései szerint 2025-ig a személyautók piacának közel egyharmadát fogják kitenni az elektromos járművek.
Az Intesa Sanpaolo támogatja a gépjárműipar átalakulását azáltal, hogy felöleli az elektromos, összekapcsolt és önvezető technológiákat.
Elektromos
Mivel a vásárlói igények a zöldebb megoldások felé tolódtak el, az elektromos járművek eladásai nőnek, míg a dízeleké csökkennek. 2021 harmadik negyedévében, mintegy 20,7 %-os piaci részesedést elérve, az újonnan eladott hibrid elektromos járművek száma meghaladta dízelekéit, ezáltal pedig az EU-ban először ez lett a második legnépszerűbb hajtáslánc típus.
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének ábráiból kiderül, hogy az akkumulátoros elektromos járművek iránti kereslet 56,7 %-kal nőtt, míg az újonnan forgalomba helyezett tölthető hibridek száma 42,6 %-kal emelkedett.
A Frost & Sullivan előrejelzései szerint Európában jelenleg 225 000 váltakozó és egyenáramú töltő található, és ez a szám évente 26,3%-kal nő. Teljesítmény szempontjából a becslések szerint 2027-re a fedélzeti töltők 94,7 %-ának névleges teljesítménye éri el a legalább 6,6 kW-ot, a szabvány pedig 11 kW lesz, ami gyorsabb töltést tesz lehetővé.
Ami az akkumulátorokat illeti, a lítiumion neve egybeforrt az elektromos autókkal. A nagyobb hatótávot és gyorsabb töltést kínáló autók iránti igény azonban alternatív megoldások irányába terelte a kutatásokat. A szilárdtest-akkumulátorok gyökeres változást hozhatnak az elektromos járművek számára, ugyanis hosszabb életciklust, nagyobb hőstabilitást és magasabb tápfeszültséget kínálnak.
Emellett a hagyományos akkumulátorok fenntarthatósága is kérdéses. A Kiterjesztett gyártói felelősség elvét éppen azért hozták létre, hogy a gyártók a tervezéstől a termék kidobásáig tartó folyamat egészének környezeti hatásáért felelősségre vonhatóak legyenek.
Ennek a megújult nézőpontnak köszönhetően az elektromosjármű-akkumulátorok újrahasznosítása 6,5 milliárd dollárt érő üzletté nőheti ki magát 2025-re, míg 2018-ban csupán 10,3 millió dollárt ért.

Akadnak azonban kihívások. Az újrahasznosítás folyamatának legnehezebb és legdrágább lépése az akkumulátorok szétszedése és különválogatása. Hogy elébe menjen ennek a problémának, az ágazat különösen nagy hangsúlyt fektet az eleve újrahasznosíthatóra tervezett akkumulátorokra. Az elektromos járművek akkumulátorainak automatizált, robotokkal történő szétszedése kulcsfontosságú lépés az újrahasznosítás hatékonyságának növeléséhez.
Az akkumulátoros elektromos járművekre alternatívát kínáló üzemanyagcellás elektromos járművek akkumulátoros társaikhoz hasonlóan működnek, épp csak hidrogént használnak erőforrásként. Az Intesa Sanpaolo Innovációs Központja szerint az üzemanyagcellás elektromos járművek globális piaca 2030-ig elérheti az 1,53 milliós darabszámot, élén a Hyundai-Kiával és az őket követő Toyotával.
Az üzemanyagcellás járművek előnye a többi elektromos járművel szemben, hogy jobb vezetési élményt nyújtanak vezetőjüknek, valamint nagyobb hatótávot és gyorsabb „tankolást” biztosítanak. A dolog hátulütője, hogy a hidrogén megfizethetetlenül drága.
A megújuló forrásokat (pl. nap- vagy szélenergiát) használó vízbontásos módszerek 2030-ig egyre inkább lesznek kereskedelmi forgalomban elérhetőek, ami által a hidrogén kiskereskedelmi ára drasztikusan csökkenhet. Az elektrolízist – azaz a víz (megújuló forrásokból származó) elektromos árammal történő, hidrogénre és oxigénre bontását – is növekvő érdeklődés övezi, ezáltal ez is egy alacsony költségű beszerzési lehetőséget biztosíthat.
Ami a hidrogén szállítását illeti, a kezdeti magas költségek ellenére a csővezetékek kínálják a legjobb hatásfokot. A brit kormány 1 milliárd fontot fektetett a hidrogénben rejlő lehetőségek kiaknázásába, és a jelenlegi földgázszállító csővezetékek körülbelül 25%-ának átalakítására is születtek már tervek, hogy elérhessék az alacsony szén-dioxid kibocsátású hidrogén 2030-ra célul kitűzött 5 gigawattos termeléskapacitását. Ez a mennyiség több mint 3 millió brit háztartás éves földgázfogyasztásának felel meg.
A töltőhálózat telepítésében állami támogatások segítik a szolgáltatókat. Az EU nagyratörő tervei között szerepel, hogy töltőállomásai számát a jelenlegi 161-ről 2030-ig 4200-ra bővíti.
Összekapcsolt
Ahogy az energiaellátásban is nagy változások történnek, az autóipart is átalakítja az egymással egyre inkább összeköttetésben lévő járművek előretörése. A Frost & Sullivan előrejelzései szerint 2022-ig világszinten az autók 75 %-a beágyazott rendszerek segítségével összeköttetésben lesz egymással. Európában ez az arány feltehetőleg 70 % lesz.
Az eredeti készülékgyártók, valamint az elsődleges beszállítók (akik közvetlenül biztosítanak alkatrészeket vagy hálózatot az eredeti készülékgyártóknak) egyre inkább növelik kínálatukat olyan területeken, mint a navigáció vagy a hangrendszerek.
A csúcstechnológiás fejlesztések nem kerülik el az olyan fejlődő területeket sem, mint a járművezető-figyelő rendszerek vagy a járművekbe épített piactér, amelynek a középpontjában tranzakciós üzleti modellek és drágábban eladott jármű-specifikus szolgáltatások fognak állni. Sőt, a járművekbe épített fizetés lehet a következő állomás.
Hosszabb távon az összekapcsolt autók által generált adatok monetizálása óriási lehetőségeket fog biztosítani. Figyelembe véve, hogy a fogyasztók több mint 55 %-a hajlandó adatokat megosztani, az előrejelzések szerint ez 50 milliárd dolláros globális lehetőséggé nőhet 2025-re.
A cél, hogy az adatok eladása helyett azok felhasználása kerüljön előtérbe, azaz értéket teremtsenek, és ezáltal alkalmazások tömkelegén keresztül szolgáltatásokat lehessen kínálni, például feltöltőkártyás biztosítást vagy forgalommal, töltőpontokkal kapcsolatos információkat.
Az adatok védelmének érdekében az új szabványok ún. Járműbiztonsági Műveleti Központok felállítását követelik meg, amelyek megvédik az egymással összeköttetésben lévő autókat a kibertámadásoktól.
Önvezető
2029-ig minden autóban elérhető lesz valamilyen önvezető funkció, de a teljesen önjáró autók elterjedése messzebb van, mint azt az ágazat gondolta. Az eredeti készülékgyártók már megkezdték az „L2+” technológiák alkalmazását, hogy áthidalják az L3 és L4 megoldások közötti szakadékot, mindez pedig nagyobb mértékű önvezetést biztosít.
Az önvezetésre történő lassú átállás miatt az autógyártók rövidebb távú célokra összpontosítanak, ilyenek például a plug-and-play megoldások.
Az eredeti készülékgyártók emellett olyan szolgáltatási területekre is koncentrálnak, mint az önvezető buszjáratok vagy autómegosztó vállalkozások, amelyek kényelmet kínálnak, ugyanakkor költséghatékonyak, valamint csökkentik a forgalmi dugók számát és a szén-dioxid kibocsátást. Az ágazat néhány fő képviselője az önvezető teherautók terén is fitoktatja erejét, és elképesztően kifinomult önvezető tulajdonságokkal bíró prototípusokat mutatott be.
AA mezőgazdasági szektorban az innovációknak köszönhetően sokszor elmosódik a határ a járművek és a robotok között. A francia Naio Technologies önvezető gyomláló robotot fejlesztett, az amerikai Monarch pedig nemrég dobott piacra egy önvezető, 100%-ban elektromos traktort.
Az autógyártók nagy hangsúlyt fektetnek tehát a fenntarthatóságra, ezáltal a fejlődő, újítást hozó, digitális technológia által vezérelt üzleti modelleket és a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat részesítik előnyben, ami által az ágazat könnyen fog tudni alkalmazkodni a jövőben.
Ez a cikk az Intesa Sanpaolo Innovációs Központ gépjárműipari, közlekedési és logisztikai ágazati trendekről szóló jelentése alapján készült. Minden itt említett adat a jelentésből származik, hacsak másképp nem jelezzük.