Az energiaágazatban a közeljövőben bekövetkező változásokat három D jellemzi majd: dekarbonizáció, decentralizáció és digitalizáció. 

A 2050-re kitűzött világszintű célokkal összhangban a fosszilis tüzelőanyagok életképes alternatívájának szükségességét sürgetik, ezért új technológiák és rendszerek jelennek meg. Ezek egy tisztább és fenntarthatóbb jövő felé terelik bolygónkat, hosszú távon pedig egy rugalmasabb, kevésbé volatilis energiagazdaságot alakítanak ki.

Dekarbonizáció: hidrogén és megújuló energiaforrások 

A szén-dioxid-mentesítés továbbra is sürgős prioritás az ipar számára, és a hidrogén e váltás hős üzemanyagává vált. A hidrogéntermelés 2030-ra várhatóan eléri a 168 millió tonnát, ami 400 milliárd dolláros globális iparágat hoz létre. 

A hidrogénágazatban az innovátorokat elsősorban a tiszta energiatermelés, az optimális tárolás és a biztonságos szállítás mozgatja. Középtávon a fosszilis tüzelőanyagokból, de szén-dioxid-leválasztással előállított kék hidrogén kulcsszerepet fog játszani a tiszta termelésre való átállásban. A jövőbeli cél azonban a víz elektrolízisével előállított, alacsony szén-dioxid-kibocsátású zöld hidrogén teljes körű használata. 

A tárolási és szállítási megoldások közé tartozik a cseppfolyósítás és az üzemanyagcellák. Az üzemanyagcellák különösen az elektromos járművek mobilitásának fejlesztésében fognak szerepet játszani. A Frost & Sullivan előrejelzése szerint az üzemanyagcellás elektromos járművek piaca Európában 2019 és 2030 között 78%-kal fog növekedni, és eléri a több mint 300 000 üzemanyagcellás járművet.

Decentralizáció: az energia internete 

Az energia internete (IoE) egy decentralizált rendszer, amelyet a megújuló energia hasznosítására és felhasználására terveztek, és várhatóan a következő 20 évben fog teljesen kiforrottá válni. Az IoE három összetevőből áll: az intelligens hálózatból, az új energiatárolási technológiából és az elosztott energiatermelésből.

Világszerte az intelligens hálózatra való átállás révén az energiavállalatok és a végfelhasználók nagyobb ellenőrzést kapnak a felhasználás és a költségek felett. Az EU arra vonatkozó megbízása, hogy 2020-ra a tagállamok fogyasztóinak 80%-a rendelkezzen intelligens fogyasztásmérőkkel, jól mutatja a változást ösztönző jogszabályok hatását; számos tagállam mára elérte vagy meghaladta ezt a célt. 

Japán, Kína és Korea feltörekvő intelligens hálózati piacok, akárcsak India, amelynek kormánya 250 millió intelligens mérőpontra kíván áttérni. Globálisan az intelligens mérőberendezések darabszállítása 2030-ra várhatóan eléri a 143,3 millió darabot, szemben a 2019-es 123,6 millióval.

Az elosztott energiaforrások (DER) révén a következő 10-20 évben világszerte kisebb, lokálisabb megújulóenergia-termelő létesítmények fognak megjelenni. A szolgáltatásként értékesített napelemek, szélturbinák és vízenergia-generátorok megújuló energiatárolók létrehozására szolgálnak majd. A jövőbeni DER-modellek azt is lehetővé teszik majd, hogy a villamos energiát előállítók azt a hálózatba vagy más szervezeteknek értékesítsék. 

A blokkláncot egy új peer-to-peer energiapiac mechanizmusaként javasolják, bár ez még nem igazolódott be. 

Az összes elosztott energetikai technológia közül a napelemes fotovoltaikus panelek fognak a legnagyobb mértékben hozzájárulni a DER-hez: az energiakapacitás a következő 10 évben világszerte megnégyszereződik, ahogy a technológiát a vállalkozások és a magánszemélyek is elfogadják. A harmadik generációs panelek perovszkiteket használnak majd, amelyek a szilíciumalapú cellákhoz képest 70%-os költségcsökkenést mutatnak. 

Eközben a virtuális erőművek (VPP-k) aggregálják az energiafelhasználást, és a VPP-piac (beleértve a soft- és hardvert) 2030-ra várhatóan 75 millió dollárról 470 millió dollárra nő.

Az energiatárolás az energia internetének harmadik kulcsfontosságú eleme. Az akkumulátortárolás mellett - amely a hidrogénhez hasonlóan szinergiát jelent az elektromos mobilitás növekedésével - más megoldások közé tartoznak a szuperkondenzátorok, amelyek statikus elektromosság formájában tárolják az energiát, valamint az energia átvitele hőtárolókba, például jégbe és melegvízbe. 

Digitalizáció: drónok és mesterséges fotoszintézis

Az energiaipart továbbra is egy harmadik erő fogja átalakítani: a digitalizáció. A tendenciák közé tartozik az autonóm drónok hatása és a mesterséges fotoszintézis megjelenése. 

Az energiaágazat kihasználja a drónok által kínált kényelmet, képességeket és intelligenciát. Bár jelenleg a dróntechnológia elterjedtsége az energiaiparban kevesebb mint 10 százalékos, a globális drónpiac 2019 és 2030 között várhatóan megtízszereződik, ami a jobb elemzési képességeknek és a nagyobb autonómiának köszönhető. A drónok fő alkalmazási területe az energiaiparban a létesítmények és eszközök ellenőrzése, hogy megelőzzék a károkat, amelyek költségesek és zavaróak lehetnek az energetikai vállalatok számára. 

A mesterséges fotoszintézis (AP) azt ígéri, hogy egy gyakori természetes folyamatot kiegészít a megújuló energia hatékony előállítására a fényből. Az AP a fényenergiát a vízben tárolható, nagy energiaértékű vegyületekké alakítja át töltésleválasztási technikák segítségével, amelyek a természetes fotoszintézisnél tízszer hatékonyabbak. Az AP melléktermékei a hidrogén, a metanol és az ammónia, amelyek számos ipari folyamatban alapanyagként felhasználhatók, és hozzájárulnak a nettó nulla célkitűzés eléréséhez. 

Az energia jövője teljes paradigmaváltást jelent, amely lehetőséget biztosít az új energetikai infrastruktúrába és az abban rejlő új technológiákba való befektetésre.

Ez a cikk az Intesa Sanpaolo Innovációs Központ Energia, környezetvédelem és közművek iparági trendekről szóló jelentésén alapul. Minden adat a jelentésből származik, hacsak másképp nem jelezzük.

A jelentés kivonatát itt töltheti le.