A mi fizetőeszközünk az euró, amelyet Szlovákia 2009. január 1-jén, az euróövezethez történő csatlakozásakor vezetett be. 
Ennek egy gyakorlati előnyére anélkül is könnyen rámutathatunk, hogy sorra vennénk mindazokat a gazdasági szempontokat, amelyek miatt az ország számára kedvező, hogy az euróövezet része lehet. Ha az eurózóna országaiban járunk, azonnal megtapasztaljuk, hogy mennyire kényelmes, amikor nem kell pénzt váltanunk, és a megfelelő árfolyamon átszámítani a nálunk levő készpénzt a helyi valutára.

Ez mind a fizetőeszköz…
Ha eurót használunk, annak minden funkcióját igénybe vesszük. 
Az euró egyrészt csereeszköz (forgalmi eszköz), mivel lehetővé teszi számunkra, hogy árukat és szolgáltatásokat vásároljunk, ugyanakkor az összes gazdasági tranzakció értékét mérő elszámolási egység is: rögzíti annak az értékét, amit vásárolunk, és megmondja, hogy mennyi érték van a bankszámlánkon, így kifejezi megtakarításaink értékét és vásárlóerőnket. A fentiek mellett értékőrző szerepet is betölt.

További információ
Minca, moneta, monnaie, money, moneda, ... ugyanaz a szó számos nyelven. Eredete az ókori római pénzverdéig nyúlik vissza, amely Juno Moneta templomának közelében működött: a templom onnan kapta nevét, hogy az istennőnek szentelt libák megmentették Rómát azzal, hogy figyelmeztették a rómaiakat a gallok támadására („moneo” magyarul annyit tesz, hogy „figyelmeztetni”). 
Napjainkban minden ország rendelkezik saját pénzverdével, ahol a fizetőeszköze készül. 

A szlovákiai Mincovna Kremnica története igen régre nyúlik vissza. Az 1328-ban Körmöcbányán alapított intézményben napjainkban már eurót vernek. A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaként a Narodna Banka Slovenska felelős azért, hogy – az Európai Központi Bank irányítása alatt – előállítsa az euróbankjegyeket és -érméket, továbbá gondoskodjon ezek forgalomba hozataláról az eurórendszerben meghatározott kvóta alapján.

További információ...
A mai érmék nem rendelkeznek önálló, belső, azaz a készítésükhöz felhasznált fém értékéhez kötődő értékkel. Az ókorban egy bizonyos mennyiségű aranyból készült érme többet ért, mint egy ugyanolyan súlyú ezüstből készült érme. Az euroérmék és -bankjegyek értéke a külső, azaz a piac által nekik tulajdonított csereértéknek felel meg. Ez a fajta átválthatóság áll azonban a vásárlóerővel kapcsolatos olyan jelenségek mögött is, mint az infláció, a hiperinfláció és a defláció

Fizetőeszközök a digitális korban
A pénz gyakorlati okokból elképesztő változásokon ment keresztül, mindenekelőtt azért, mert egész történetét végigkísérték a hamisítók, tolvajok és csalók. 
A csekk zseniális ötlet volt, amelynek köszönhetően a történelem során először nem kellett fizikailag mozognia a pénznek. Biztonságos fizetőeszköznek alkották meg, amely elsősorban a pénz erősebb garanciák és biztosítékok mellett történő, gyorsabb átutalását szolgálta. Nagyon ügyelni kell azonban arra, hogy kellő fedezet álljon rendelkezésre, és ne fogadjunk el kétes eredetű csekkeket...
Az elektronikus kártya egyre gyakrabban helyettesíti a készpénzes fizetéseket, így csökkenthető a lopások kockázata, és biztosítható a tranzakciók nyomon követhetősége. De a kártyát is elveszíthetjük, vagy akár el is lophatják. A készpénztől eltérően azonban a használata egy telefonhívással azonnal letiltható a kibocsátó banknál. Beállítható továbbá az is, hogy minden tranzakcióról szöveges üzenetben értesítést kapjunk. 
Érintésmentes kártya használata esetén egyszerűen, a kártyát a leolvasóhoz közelítve fizethetünk.

Cserekereskedelem a digitális korban
A dematerializált fizetőeszköz a vásárlás új módozatait tette lehetővé: rendelhetünk otthonról az interneten, a folyamatosan fejlődő e-kereskedelem révén.
Ennek előnye a költségekben rejlik (amelyek gyakran alacsonyabbak, mint egy „valódi” üzletben), valamint abban, hogy számos ajánlat közül választhatunk, kérhetjük a termék házhozszállítását, és visszaküldhetjük, ha nem felel meg az elvárásainknak.

A virtuális vásárlásoknál kezdetben fennállt az adatlopás kockázata, ezért az online fizetéseket ma már a bankok kifinomult biztonsági rendszerei védik.

Hatalmas kártyaválaszték 
A bankok manapság igen sokféle „fizetési kártyát” kínálnak. Csak annyit kell tennünk, hogy megkérdezzük a bankunkat, melyik felel meg leginkább az igényeinknek, és melyik mekkora költségekkel jár.
Hitelkártya esetén csak a kártya használatát követően terhelik rá az összeget a számlánkra. 
Betéti kártya esetén a számlát a vásárlással egyidőben terhelik meg, és a bankunk haladéktalanul értesíthet minket, ha az egyenlegünk mínuszba kerül. Egyszerűen arról tájékoztat bennünket, hogy a kifizetés nem teljesíthető.
Az előre feltöltött („prepaid”) kártya esetén feltöltünk a kártyára egy bizonyos összeget, amelyet addig használhatunk, amíg el nem fogy. 
Rulírozó (feltöltődő) kártya esetén a feltöltött összeget fokozatosan, kamattal visszatörlesztjük, és ekkor azonnal újra rendelkezésre áll.