A világ városai a természeti erőforrások több mint 75 százalékát fogyasztják el, az üvegházhatású gázok kibocsátásának pedig több mint kétharmadáért felelősek. Ezért a körforgásos gazdaság megvalósításához megkerülhetetlen, hogy ösztönözzük a városokat az erőforrásaik hatékonyabb felhasználására és a hulladékgazdálkodásra.
A városok olyan nyomasztóan összetetté váltak fejlődésük során, hogy megváltoztatásuk lehetetlen vállalkozásnak tűnhet. „Valójában viszont arról van szó, hogy csak el kell kezdeni valahol, kis lépésekkel” – állítja Sarah O'Carroll, a körforgásos gazdaság megvalósításáért tevékenykedő szervezet, az Ellen MacArthur Alapítvány kormányzati és városi hálózati fejlesztésekért felelős vezetője. „Toronto városa kidolgozott egy tervet arra, hogyan alkalmazhatók a körforgásos gazdaság elvei a közbeszerzésben. Amszterdam pedig közösségi gazdasági intézkedési tervvel állt elő."
Egyes városok opportunisták. San Francisco például összes önkormányzati épületét új szőnyeggel látta el, de ennek során ügyelt arra, hogy a felhasznált anyagok újrahasznosított forrásból származzanak. „Sokkal holisztikusabb szemlélettel, rendszerként kell gondolkodnunk a városokról” – magyarázza O’Carroll. „A dolgok nem egymástól elkülönítve, önmagukban működnek, hanem nagyobb, összetettebb rendszerek részeként.”

Az Ellen MacArthur Alapítvány tevékenysége összességében három alapelv köré összpontosul: a hulladék és a környezetszennyezés kiküszöbölése; a termékek és anyagok használatban tartása a lehető legtovább; és a természetes rendszerek regenerálása. O'Carroll szerint a jövő városainak tervezésekor a fenti megközelítések mindegyikét alkalmazni kell.
Az Alapítvány áll a Circular Economy 100, egy olyan szervezetekből álló hálózat mögött is, amelyek együttműködnek, megosztják egymással az új rendszer kiépítésével kapcsolatos ötleteiket. A csoportban olyan cégek vesznek részt, mint a Google és az Ikea, a városok közül pedig például Toronto és London. Milánó nemrégiben csatlakozott.
Milánó már ezt megelőzően is alkalmazta a körforgásos gazdaság gyakorlatát az élelmiszer-pazarlás kiküszöbölésére, a Green Carpet („Zöld Szőnyeg”) díjakkal pedig növelte a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot a divatiparban. A város már kitűzött maga elé néhány kiemelt feladatot – így például hárommillió fa ültetését 2030-ig –, valamint egy kísérleti programot a milánói fedett piacon, hogy a teljes ellátási láncot és rendszereket közelebb hozza a körforgásos gazdaság elveihez.“
Természetesen rengeteg a tennivaló, de úgy véljük, hogy győzni fogjuk, ha együttműködünk a városban tevékenykedő szervezetekkel".

Az Intesa Sanpaolo Circular Economy Plafondja – egy 5 milliárd eurós hitelkeret – és a szintén Milánóban működő Circular Economy Lab a városokat és a vállalkozásokat ösztönzi a körforgásos gazdaság módszereinek átvételére.
„A körforgásos gazdasággal foglalkozó laborunkban vállalkozókkal találkozhatunk, új megoldásokat dolgozhatunk ki, és rendszerszintű módszert biztosíthatunk az átálláshoz” – mondta el Carlo Cavedon, az Intesa Sanpaolo Innovációs Központ körforgásos gazdasággal foglalkozó részlegének munkatársa. 
Hogyan nézne ki a körforgásos elveknek megfelelően működő város? „A körforgásos elveknek megfelelő város megújuló energiával működne, ezenkívül olyan épületekből állna, amelyek modulárisak, funkciójuk és működésük idővel megváltoztatható” – magyarázza Sarah O'Carroll. „Lakosai megosztott közlekedési eszközökkel jutnának el mindenhová, nem lennének egyedi használatra szolgáló személygépkocsik... lenne viszont rengeteg zöldterület és városi növénytermesztés.”
Lucia Scopelliti, a milánói gazdasági tervezési részleg vezetője úgy véli, hogy az elkövetkező tíz évben a városokban sok változás megy majd végbe – mégpedig többségében a ma bevezetett körforgásos gazdasági módszereknek köszönhetően." „A város már az elmúlt tíz év során is folyamatosan változott. Olyan dolgokat tapasztaltunk meg, amelyek megjelenésükkor még forradalmian újnak számítottak, de mára teljesen általánossá váltak.”