1762-ben, 66 éves korában a velencei művész, Giambattista Tiepolo elhagyta szülővárosát és III. Károly spanyol király felkérésére Madridba utazott, hogy megkezdje fényes pályafutásának utolsó felvonását: freskóival díszítse az új királyi palota egyik legfontosabb ceremoniális helyisége, a trónterem mennyezetét. Tiepolo grandiózus freskója, a Spanyolország dicsősége napjainkban a palota egyik fő idegenforgalmi látványossága.

„A festő elméjének mindig a fenségesre, a hősiesre és a tökéletesre kell törekednie” – fogalmazta meg művészi hitvallását nem sokkal Velencéből való elutazása előtt a 18. század kiemelkedő festője egy helyi újságnak, a La Nuova Veneta Gazzettának.

Tiepolo nemcsak a kor egyik legnagyobb, de legkeresettebb művésze is volt. Itália-szerte előkelő családoktól és egyházi rendektől, valamint spanyol, svéd, orosz és német királyi házaktól kapott megbízásokat. Több száz olajfestményt és szó szerint több hektárnyi freskót készített.

Giambattista Tiepolo, ll banchetto di Cleopatra

Giambattista Tiepolo, Cacciatore a cavallo

Giambattista Tiepolo, San Francesco riceve le stimmate

Giambattista Tiepolo, Apollo conduce al Genio germanico la sposa Beatrice di Burgundia

A művész 1770-ben bekövetkezett halálának 250. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a milánói Gallerie d’Italiában tekinthető meg az Olasz Köztársaság elnökségének védnöksége mellett, a velencei Gallerie dell'Accademia közreműködésével.

„Tiepolo a dekoratív művészet, a művészi pompa egyik legkiemelkedőbb képviselője volt Európa-szerte.” – mondta el a kiállítás társ-kurátora, Alessandro Morandotti.

A Tiepolo Velencében, Milánóban, Európában című tárlat a velencei művész teljes pályafutását felöleli, a velencei Gregorio Lazzarini műhelyében eltelt inasévektől a Spanyolországban töltött utolsó időszakig. Képzeletgazdag történetmesélőként és a rokokó vitathatatlan mestereként színpadias jeleneteket alkotott, tele sugárzó fénnyel, ragyogó színekkel és lebegő, légies alakokkal.

A Gallerie d'Italia az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja által működtetett múzeum a milánói Piazza Scalán, és a városban a mostani az első jelentősebb kiállítás, amelyet Tiepolónak szenteltek. Ez némileg meglepő, hiszen a művész az 1730-as éveket szinte teljes egészében ott töltötte. „Milánó teljességgel meghatározó az életművét tekintve. Kezdeti velencei sikerei után itt kapott először megbízásokat igazán fontos megrendelőktől, például Carlo Archintótól, a nemes tudóstól, akinek freskókat készített a Palazzo Archinto mennyezetére. A Milánóban töltött évtized fordulópontot jelentett pályáján, és ez segítette nemzetközi hírnévhez” – hangsúlyozta Morandotti. 

Ahogy a cím is sugallja, a kiállítás Tiepolo milánói éveit is alaposabban bemutatja. A második világháborúban a szövetségesek bombázásai során a Palazzo Archinto összes freskója tragikus módon megsemmisült. A kiállításon azonban látható lesz a legnagyobb freskóhoz – az Archinto műveltségét méltató A művészetek és a tudományok diadalához – készült, a lisszaboni Museu Nacionalból kölcsönzött olajfestmény-vázlat.

A világjárvány okozta korlátozások miatt néhány egyesült államokbeli múzeumból származó műalkotás a tervektől eltérően nem látható a kiállításon. A látogatók azonban továbbra is élvezhetik számos más nemzetközi gyűjteményből, például a londoni National Galleryből, a madridi Museo del Pradóból és a Fort Worth-i Kimbell Art Museumból kölcsönkapott festményeket.

A kiállításon összesen mintegy hetven művet tekinthetünk meg, valamint Tiepolo híres madridi és bajorországi (a Würzburger Residenzben látható) freskóinak digitális kivetítését. Ahogy arra Fernando Mazzocca, a tárlat társkurátora felhívta a figyelmet, a kiállítási tárgyak között ráadásul olyan művek is helyet kaptak, amelyeket a nagyközönség kevéssé ismer, és remélhetőleg valódi meglepetést okoznak majd. Ilyenek például a Basilica of Sant’Ambrogio két freskója, amelyeket a Milánóban található templomból a 19. században távolítottak el. Ezek jelenleg – számottevő konzerválási munkálatokat követően – a nagyközönségnek is bemutatják.

A világjárvány okozta korlátozások miatt néhány egyesült államokbeli múzeumból származó műalkotás a tervektől eltérően nem látható a kiállításon. A látogatók azonban továbbra is élvezhetik számos más nemzetközi gyűjteményből, például a londoni National Galleryből, a madridi Museo del Pradóból és a Fort Worth-i Kimbell Art Museumból kölcsönkapott festményeket.

A kiállításon összesen mintegy hetven művet tekinthetünk meg, valamint Tiepolo híres madridi és bajorországi (a Würzburger Residenzben látható) freskóinak digitális kivetítését. Ahogy arra Fernando Mazzocca, a tárlat társkurátora felhívta a figyelmet, a kiállítási tárgyak között ráadásul olyan művek is helyet kaptak, amelyeket a nagyközönség kevéssé ismer, és remélhetőleg valódi meglepetést okoznak majd. Ilyenek például a Basilica of Sant’Ambrogio két freskója, amelyeket a Milánóban található templomból a 19. században távolítottak el. Ezek jelenleg – számottevő konzerválási munkálatokat követően – a nagyközönségnek is bemutatják.

„Tiepolo az olasz művészet pompáját exportálta Európába. Ez tökéletesen illeszkedik az Intesa Sanpaolo mint erős nemzetközi érdekeltségű olasz bank által képviselt irányvonalhoz.” – fogalmazott Michele Coppola, az Intesa Sanpaolo művészetért, kultúráért és történelmi örökségért felelős igazgatója, hangsúlyozva: az Intesa Sanpaolo büszke arra, hogy megrendezheti ezt a kiállítást, amely az olasz festészet legjavához tartozó Tiepolo-műveket tárja a nagyközönség elé.
A kiállítás a Progetto Cultura, az Intesa Sanpaolo programja keretében jött létre, amelynek fő célkitűzése az olasz mesterek ismertségének növelése, abból a meggyőződésből, hogy a kulturális gazdagság a gazdasági növekedést kísérő társadalmi fejlődés egyik fő hajtóereje.

Mazzocca © Egidio Massa,
Morandotti © Luca Rossi.

A Tiepolo Velencében, Milánóban, Európában (Tiepolo. A Venezia, Milano, l’Europa) című kiállítás a milánói Gallerie d’Italiában tekinthető meg május 2-ig.