Az autóipar a magyar gazdaság egyik alappillére. A járműgyártás a magyar GDP nagyjából 6%-át teszi ki, az autóipari beszállítók pedig további 8-9%-ot adnak hozzá. Az ipari termelés nagyjából 30%-a származik ebből a szektorból.

Európa más országai számára is jelentős: az iparágban létrehozott termékek hozzávetőleg 90,5%-át exportálják nagy európai márkáknak. 

Amíg 2020-ban a világgazdaságban érezhetővé váltak a Covid-19 első hatásai, az ágazat bevétele csupán 8%-kal csökkent, szemben az Európában tapasztalt, átlagosan 25%-os visszaeséssel. 

A Magyarországot kezdetben csak az alacsony munkabérek miatt választó autógyártók továbbra is innen szerezték be az alkatrészeket, köszönhetően a magyar gyártók – köztük sok kkv – agilitásának: ezek a cégek ugyanis a sok esetben lassan reagáló nemzetközi beszállítókkal szemben gyorsan tudtak alkalmazkodni a változó igényekhez. 

A járvány Kína és Európa közötti ellátási láncokra gyakorolt hatása miatt a magyar autóipar még vonzóbbá vált a globális szereplők szemében. Elkezdett számukra felértékelődni a közelség, valamint az, ha egy termékfejlesztés szempontjából fontos időszakban a kutatás-fejlesztés és a termelés azonos időzónában valósulhat meg.

Érték egy másik szemszögből

Győr Tamás, a CIB Bank KKV üzletágának igazgatója tisztában van azzal, hogy a térség autóiparának teljes körű banki szolgáltatásokra van szüksége, de szerinte a jó lehetőségeket akkor fedezhetjük fel, ha a teljes képet nézzük, nemcsak a korábbi számokat. 

„Az autóipart számos vektor alakítja, és ezek erőssége, iránya és időtartama változó” – állítja. „Minden egyes vállalat esetében megpróbáljuk előre meghatározni a vállalatra hatással lévő összes vektor ezen tulajdonságait, és ennek alapján igyekszünk meghatározni a következő három-öt év várható fejlődési pályáját.”

A CIB szakértői 250 vállalatot vizsgáltak meg teljeskörűen, hogy átfogó képet alkothassanak az iparágról. A megszokott módszert követve a tevékenységet és a vállalati felépítést vették szemügyre, de figyelembe vették azt is, hogy az egyes cégek 

• termékek- vagy folyamatspecialisták, 
• megfelelnek-e az új trendek (összekapcsoltság, önvezetés, megosztás, elektromosítás) által felállított elvárásoknak,
• megfelelően alkalmazkodtak-e a rövidtávú trendekhez,
• jól vették-e a Covid-19 által támasztott akadályokat.
• A vállalatok pénzügyi teljesítményének vizsgálatára csak ez után került sor. 

Egy vállalatot meg lehet ítélni annak alapján, hogy hogyan áll helyt a kihívásokkal szemben. Az autóipart egyszerre érte a járvány és a mikrocsip-hiány által mért kettős csapás, és ebből még nem tudott teljesen kilábalni. 

Egy olyan ágazatban, amely fejlődési irányát tekintve egyre inkább szakít a hagyományos termékekkel és technológiákkal, fontos, hogy a vállalatok tényleges eredményei mögé pillantva értékeljük várható jövőbeni kilátásaikat. 

Győr Tamás a belső égésű motorok kipufogórendszerének példáját hozza fel: „Lehet, hogy egy idő után nem lesz már rájuk szükség, de a gyártó vállalat rövid távon értéket képvisel, ugyanis nem valószínű új kipufogórendszer-gyártó versenytársak feltűnése a piacon.” 

Ezzel szemben más a helyzet például az üveg esetében, amelyre az új típusú járművek gyártása során továbbra is szükség lesz, nyereségessége azonban alacsony. Még ha egy vállalatnak sikerül is sokat eladnia belőle, így sem biztos, hogy öt éven belül nem kényszerül rá, hogy más vállalattal egyesüljön. Mindkét esetben ma a költséghatékonyság a kulcskérdés, függetlenül attól, hogy 20 év múlva milyen arányban lesz szükség ezen termékekre az autóban.

Okos mobilitás

A négy megatrend közül – összekapcsoltság, önvezetés, megosztott járművek, elektromosítás – az elektromosításnak van a legnagyobb hatása a vállalkozások növekedési potenciáljára. 

Győr Tamás szerint „az elektromosautó-eladások aránya Magyarországon jelenleg nagyjából 10%, de ez az autóállománynak mindössze kb. 1%-a. Természetesen egyes nyugat-európai országok sokkal jobban állnak Magyarországnál, ebben a tekintetben Magyarország lemaradásban van.”

Az elektromosítás növekedése és infrastruktúrája körül felmerülő kérdések azt mutatják, hogy a gyártók valójában még mindig az átállási szakaszban vannak. 

„Az elektromosítás ütemét a törvényhozás diktálja, nem pedig az iparág maga” – tette hozzá Győr Tamás. „Az ágazat valószínűleg egy számára kényelmesebb ütemben állna át.” 

Mindeközben a magyar vállalatok önvezetéssel kapcsolatos nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben működnek közre.

Az ágazatban kialakuló másik trend, hogy a termelés Nyugat-Európa országaiból, pl. Németországból, de Kínából is Magyarországra helyeződik át. Az autógyártók igyekeznek megtalálni a középutat a költségelőnyök és az ellátási lánccal kapcsolatos kockázatok között. 

Többen közülük felismerték, hogy a saját térségükben működő autóipari beszállítók biztosabb megoldást jelenthetnek, még úgy is, ha az alkatrészek így némileg drágábbak. 

„Lehet, hogy egy autógyártó 9 euróval olcsóbban tud legyártatni egy alkatrészt Kínában, de ha egy 40 000 euró értékű autó gyártása azért áll, mert az a bizonyos alkatrész nem érkezett meg, alighanem megéri közelebb gyártatni” – mondta Győr Tamás. „Természetesen vannak olyan alkatrészek, amelyek gyártását nem fogják visszahozni Európába. Magyarország számára azonban szemmel látható előnyt jelent, hogy közel van egyes országokhoz, pl. Németországhoz.”

Egyenlőtlenségek az ágazatban

A magyar autóipar jelenlegi sikere egyenlőtlenül oszlik meg: az ágazat összességében 1%-os árbevételcsökkenéssel zárta a 2020-as évet, a KKV méretű cégek forgalma összesen 8%-kal csökkent, ugyanakkor a hazai szállítók legjobb ötödének eladásai 21%-kal, míg az elmúlt három évben 53%-kal nőttek. 
Ami a jövedelmezőséget illeti, a vállalatok legjobb ötödének nyereségessége 2021-ben jelentősen, 18%-ról 22%-ra ugrott, és ugyan az átlag némileg 7%-os szint alatt stagnált, a KKV-k jövedelmezősége 7,2%-ról 8,5%-ra javult.. 
„Ez azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek rendelkeznek a megfelelő munkaerővel, képesek erőforrásaikat gyorsan az új kihívásokhoz igazítani, és rendelkezésükre állnak a szükséges szállítói kapcsolatok, még akár válság idején is képesek a növekedésre mind az eladások, mind a nyereségesség terén” – mondta Győr Tamás.
A pénzügyi szektor, a CIB Bank támogatást nyújthat az iparág közepesen teljesítő vállalatai éllovassá válásához, amennyiben rendelkeznek az iparági trendekbe illeszkedő, kidolgozott jövőképpel. 
A CIB hidat képez a tanácsadók és a vállalat között olyan szolgáltatások biztosításával is, mint a benchmarking, amelynek segítségével a vállalatok képet kaphatnak arról, hol állnak az ágazati átlaghoz képest, és mit kell tenniük a további növekedéshez. 
A bank emellett létrehozott egy Confirming elnevezésű ellátásilánc-finanszírozó szolgáltatást, amelyet azok az autóipari beszállítók is igénybe vehetnek, amelyek a nagy autógyártóknak szállítanak. Ez a finanszírozási forma áthidalja a vevők hosszú fizetési határidőit, így a beszállítók hamarabb a pénzükhöz jutnak, és elegendő forgóeszközük lesz projektjük megvalósítására. 
Egy ilyen termék biztosításához elengedhetetlen az ágazat mozgatórugóinak alapos ismerete. „Ha túl távolról, homogén egységként tekintenénk a teljes iparágra, akár azt is mondhatnánk: a legbölcsebb döntés, ha egyáltalán nem finanszírozzuk” – mondta Győr Tamás. „Mi azonban másképp közelítjük meg ezt a kérdést. Célunk, hogy megértsük az ágazat működését, ha ugyanis ezt megértettük, készen állunk a finanszírozásra is.”