A 2022. december 31-én éjfélkor megkezdődött ünneplés - mikor a horvát kuna átadta helyét az eurónak - egy rekordot döntő kétéves sprint végét jelentette, amelynek célja az volt, hogy az Európai Unió közös valutája annak 20. tagállamában is bevezetésre kerüljön. 
Ez volt az eddigi leggyorsabb átváltás nemzeti valutáról euróra. Dinko Lucić, az Intesa Sanpaolo helyi leányvállalatának, a Privredna banka Zagrebnek (PBZ) vezérigazgatója szerint ez diadalt jelentett a bank számára - melynek minden részlege hozzájárult a hatalmas feladathoz - és magának Horvátországnak is. 
"A projekt mindenre kiterjedt" - mondja. "19 munkafolyamatot hoztunk létre, hogy a bank üzleti folyamatainak és tranzakcióinak minden aspektusát, a számviteli rendszereinket és a riportolást lefedjük. 
"Az ügyfeleket általános és egyedi bejelentéseken keresztül kellett tájékoztatni a közelgő változásokról. Ügyfélszolgálatokat kellett szerveznünk, képeznünk kellett a bank alkalmazottait, adaptálni kellett a folyamatainkat, valamint brossúrákkal és információkkal kellett ellátnunk ügyfeleinket."

Horvátország már a hivatalos átállás előtt is szoros gazdasági és pénzügyi kapcsolatokat ápolt az euróövezethez, így az euró esetleges bevezetése természetes lépés volt. 

Horvátország külkereskedelmének több mint fele, közvetlen külföldi befektetéseinek pedig mintegy kétharmada az euróövezetből származik. 

Az ország bankrendszerét már régóta az euróövezeti pénzintézetek helyi leányvállalatai uralják. A horvát hitelfelvevőknek nyújtott hitelek több mint fele és a betétek valamivel kevesebb mint fele euróban denominált - több, mint bármely más, nem euróövezeti országban. 

Most, hogy csatlakozott, Horvátország az árfolyam- és kamatlábak meghatározásában Európa vezető gazdaságaival azonos szinten áll. 

"Az euróövezet tagjává válás megszünteti a devizakockázatot, amely az utóbbi időben a horvát gazdaság egyik fő sebezhetőségi forrása volt" - mondja Lucić úr. 
Hangsúlyozza, hogy az euróövezeti tagság Horvátország számára hozzáférést biztosít "az Európai Központi Bank monetáris eszközeinek és műveleteinek teljes köréhez, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmushoz".

Elmondása szerint az "euró éjszakája" előtti hónapokban a PBZ megkezdte az euróbankjegyek és érmék szétosztását azon kereskedelmi ügyfeleknek, akiknek az átváltás időpontja előtt szükségük volt rá, és válaszolt az ügyfelek kérdéseire, például a kunahitelek euróra történő átváltásával, a kamatlábakkal és a számlaátváltással kapcsolatban. 
A PBZ-t Elena Kohutikova, a szlovákiai VUB Bank euróbizottságának vezetője, aki az ország 2009-es euró bevezetése során a szlovákiai VUB Bank euróbizottságát vezette, tanácsokkal látta el az euróra való átállási projektben. 

A projekt befejeztével Lucić úr úgy véli, hogy a PBZ ügyfelei és maga a bank számára is egyre nyilvánvalóbbak lesznek az előnyök. Ezeket az előnyöket pedig tovább növeli, hogy Horvátország a schengeni térség részévé válik, valamint csatlakozik az euróhoz, ami megszünteti a határellenőrzés szükségességét az EU legtöbb tagállama között.

A magánszemélyek és a vállalatok az eurótagság révén bárhol elkölthetik helyi valutájukat az egységes valutaövezetben, amelynek lakossága mintegy 350 millió fő. Az idegenforgalom, amely Horvátország bruttó hazai termékének mintegy ötödét adja, és amely a világjárványt követően erőteljesen fellendült, szintén profitálhat az euróra való átállásból és a határellenőrzések megszüntetéséből. 

Az áruk és személyek mozgásának megkönnyítése csökkentené az euróövezet országaival folytatott üzleti tevékenység költségeit, és növelné a horvát exportőrök versenyképességét. 

A Horvát Kereskedelmi Kamara becslése szerint a schengeni térséghez való csatlakozás több mint 5000 horvát fuvarozó cég számára mintegy 100 millió euró közvetlen előnyt jelent, míg más, az euróhoz csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a légi árufuvarozás volumene a tagság első két évében 10%-kal nőhet. 

A változás - amely egybeesett Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozásának 10. évfordulójával - magának a PBZ-nek is jelentős előnyökkel jár. "Az euró bevezetésével megszűnt a legtöbb devizakockázat és a devizából eredő hitelkockázatok is" - mondja Lucić úr. 

"Az euró bevezetése csökkenti a bankok szabályozási költségeit - 9%-ról 1%-ra csökkentve a tartalékolási kötelezettséget -, és megszűnik azon felelősségünk, hogy devizás eszközeinket a devizás kötelezettségeinknek megfelelően devizában tartsuk. Ez jelentősen csökkenti az üzleti tevékenység költségeit." 
Nem csupán ez: a PBZ ráadásul pozitív kamatot kap a tartalékai nagy részén, mivel most már az EKB-nál helyezheti el készpénz többletét, míg korábban a felesleges likviditás kamatlába nulla volt. 
Az euró bevezetése a PBZ működésének számos aspektusát is leegyszerűsíti, például azáltal, hogy a hiteldokumentációból kivonja a devizára vonatkozó záradékokat, és lehetővé teszi a bank számára, hogy a helyi és a csoportos riportokat ugyanabban a pénznemben készítse el. 
Lucić úr a jövőben lehetőséget lát a kínált szolgáltatások körének bővítésére, beleértve a fedezeti eszközöket, a kereskedelmi és exportfinanszírozást, az ESG-termékeket és a tőkepiacokhoz való fokozott hozzáférést. 

Úgy véli továbbá, hogy a változás lehetővé teszi a PBZ számára, hogy hatékonyabban működjön együtt az Intesa Sanpaolo csoport testvérbankjaival, közös termékeket és szolgáltatásokat kínálva.
"Számomra teljesen világos, hogy az eurótagság előnyei messze meghaladják a költségeket" - mondja Lucić úr. "A már idén, de középtávon is bőségesen rendelkezésre álló uniós forrásokkal kombinálva Horvátországnak nagyszerű lehetősége van arra, hogy túlszárnyalja önmagát.“