Az ALEXBANK – 179 fiókján keresztül – egy kivétellel mind a 27 egyiptomi kormányzóságban képviselteti magát, ami rendhagyónak számít a magánszektorban működő bankok között a térségben.
A bank erőssége a lakossági, mikrofinanszírozási és a KKV-knak nyújtott szolgáltatásokban rejlik, különös tekintettel a mezőgazdasági ágazatra. Dante Campioni, az ALEXBANK vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója szerint a bank tevékenysége ezen a téren példaértékű, és Egyiptom törekvései szempontjából nélkülözhetetlen.
Ennek oka részben Campioni kisvállalkozói hátterében rejlik: a kis- és nagykereskedelemben, valamint a befektetési bank ágazatban csinált karriert Ázsiában és Európában, többek között Londonban és Olaszországban.
Ő volt az, aki először ráirányította a bank figyelmét a piacnak erre a szegmensére. „Olaszország és Egyiptom eléggé hasonlóak abban a tekintetben, hogy mindkét országban inkább a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban, nem a nagyvállalatok” – állítja. „Ez előnyt jelentett számunkra.”

Egyiptomban azonban még mindig nagyon alacsony fokú a banki penetráció, Campioni szerint az egyiptomi lakosságnak csak körülbelül egyharmada rendelkezik bankszámlával. „Jelenleg mind a lakosság, mind a vállalatok alulbankoltak” – magyarázza. „Ez nagyszerű lehetőségeket teremt arra, hogy közel kerüljünk az ügyfelekhez, és azt kínáljuk, amit valóban elvárnak egy banktól.”
Campioni szerint az átalakulás gyors ütemben zajlik: ennek egyik fő hajtóerejét az adja, hogy az Egyiptomi Központi Bank aktív szerepet vállalt a gazdaság alulszolgáltatott szegmenseinek felkarolásában.
Maga az ALEXBANK egy állami bank 2006-ban lezajlott, sikeres privatizációjának eredményeképpen jött létre. Ennek során az Intesa Sanpaolo 80%-os tulajdoni hányadot szerzett, a többi a pénzügyminisztérium kezében maradt (a minisztérium két taggal is képviselteti magát az igazgatóságban).
Néhány éve az egyiptomi központi bank elrendelte, hogy 2019-ig a teljes banki hitelezés legalább 20%-át a KKV-khoz kell irányítani. Az ALEXBANK azon kevés bankok egyike, amelyek sikerrel teljesítették ezt a célt. Az előírt minimumszint 2022 végére 25%-ra emelkedett, de Campioni szerint az ALEXBANK már azt is „majdnem elérte”.

A másik ok, amiért az ALEXBANK sikert tudott elérni ezen a területen, az, hogy figyelemre méltó kapcsolattartói hálózatot épített ki. „Emellett komoly előrelépéseket tettünk a szükséges dokumentáció egyszerűsítése és a hitelezési folyamatok automatizálása érdekében is” – tette hozzá Campioni. Ebből a szempontból a digitalizációnak és az automatizálásnak meghatározó szerep jut a bank átalakításában. A bank néhány héten belül útjára indítja az elsőt azon teljesen automatizált, minden szolgáltatásra kiterjedő munkafolyamatok sorából, amelyek segítségével – Campioni megfogalmazásában – „az ügyfelek látványosan rövidebb idő alatt juthatnak pénzhez”.
Szerinte amikor a KKV-k egy bankhoz fordulnak, „gyors választ várnak. Egyiptomban mostáig ez hónapokba tellett.” Az új rendszernek köszönhetően a válaszadási idő az eddigi nagyjából négy hétről 48 órára csökken.
Campioni szerint ez a hitelezés elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. „Egy korábbi olaszországi ügyfelem – élelmiszeripari gépgyártó – mesélte, hogy egy cég kész volt ugyan vásárolni a termékeiből, de közölte, hogy az üzlet csak nyolc hónap múlva esedékes, mert félre kell tennie annyi pénzt.”
„Ez a példa jól érzékelteti, hogy mekkora távolság lehet néha a KKV-k és a bankok között, és hogy a jól működő hitelezés lökést adhat a gazdasági növekedésnek. Amint ez a vállalat elkészül a beruházásaival, elkezd munkaerőt alkalmazni és élelmiszert termelni, így nagyobb mértékben járul hozzá a GDP-hez.”

Általános tendencia a láthatóság növelésére törekvés, és ebben a banknak is fontos szerep jut. „Ha egy vállalkozás láthatatlanul működik és csak készpénzes ügyleteket köt, az kiváló módja a nyereség eltitkolásának” – magyarázza Campioni. „A hatóságok adókedvezmények és -mentességek egész sorát vezetik be, hogy ösztönözzék a KKV-kat a látható gazdaságba való belépésre. Mi is részt veszünk annak az átfogó tervnek a megvalósításában, amelynek célja, hogy az ilyen vállalkozások kiemelkedjenek a szürkegazdaságból.”
Egyiptom ezenkívül új jogszabályokat hozott a bürokrácia egyszerűsítése és a digitalizáció ösztönzése érdekében. „Nagy utat kell még megtennünk ezen a téren – ismerte el Campioni –, de az akarat megvan, és a hatóságok nagyon támogatóak.”
Egyiptom komoly összegeket költ az infrastruktúra fejlesztésére. Campioni a következő példával illusztrálta ezt: „Amikor ideköltöztem, az egyik fő probléma az áramszolgáltatás volt. Az ország most már ott tart, hogy Görögországgal tárgyal a villamosenergia kiviteléről, és Szaúd-Arábiába, illetve Szudánba is szeretne exportálni.”

Történnek kezdeményezések a városi közlekedés fejlesztésére, és új, „okos” városok – köztük egy új, „okos” főváros – épül.
Egyiptom lakosságának átlagéletkora alacsony – körülbelül 60%-a 30 évnél fiatalabb, 80%-a pedig 45 év alatti –, így az okostelefonok elterjedtsége jelentős. Az ország így kedvező terep a digitális szolgáltatások fejlesztésére.
„Még nem minden tökéletes, és természetesen vannak akadályok is a fejlődés útjában” – jellemzi Campioni az egyiptomi piacot –, „de máris sor került jelentős előrelépésekre, és továbbiakat is tervbe vettek. Sok külföldi nagyvállalat érdeklődésére számot tarthat ez a vonzó piac.”