Szerbia globális üzleti csomópontként öregbíti hírnevét
Szerbia átvészelte a közelmúlt megpróbáltatásait, de további kihívások várnak rá
18/02/2022
Más fejlett európai országokkal ellentétben Szerbia viszonylag sikeresen megbirkózott a járvány okozta kihívásokkal.
Az ország bruttónemzeti termékének 2020-as csökkenése Európai viszonylatban az egyik legkisebb volt, 2021 első negyedévében pedig helyreállt a válság előtti szintre.
A második negyedévben az ország GDP-je az elmúlt 20 év legmagasabb értékét érte el. Emellett a Moody's Szerbia hitelbesorolását is felminősítette, ami az ország kilátásaiba vetett bizalmat mutatja.
Draginja Đurić, a Banca Intesa Beograd vezérigazgatója szerint ez nagyrészt az időben hozott és nagyszabású monetáris és költségvetési politikai intézkedéseknek köszönhető.
„A járvány alatt sikerült megakadályozni a beruházások és a fogyasztói bizalom nagyobb mértékű visszaesését” – mondja –, „ráadásul az ország fenntartotta a termelési kapacitást, a munkaerő-állományt és a kedvező makrogazdasági kilátásokat.”
Szerbia gazdasági növekedése sokat köszönhet az ország stabil gazdasági felépítésének, amelyet a tartós költségvetési támogató intézkedések, a töretlen feldolgozóipari lendület és export, az erős építőipari tevékenység, valamint a szolgáltatóipar fellendülése alapoz meg.
Đurić szerint a termelési oldalon az idén minden ágazatban növekedés várható, kivéve a mezőgazdaságot, amely a szárazság miatt valószínűleg visszaesik.
A Covid-válság kezdetén Szerbia magas likviditással, tőkésítettséggel és eszközminőséggel jellemzett, stabil bankszektorral rendelkezett. A kormány és a Szerb Nemzeti Bank gyorsan reagált a járványra. 2020-ban és 2021-ben három átfogó gazdasági csomagot fogadtak el (a GDP mintegy 17,4%-ának megfelelő értékben), amelyek célja a háztartások és a vállalkozások támogatása, a munkahelyek megőrzése és az egészségügyi rendszer fejlesztése volt.
" A szakképzett és könnyen betanítható munkaerő a terjeszkedni kívánó nemzetközi vállalkozások számára kiemelt termelési központtá tette Szerbiát."
Draginja Đurić, a Banca Intesa Beograd vezérigazgatója
A vállalkozók, valamint a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok támogatása 2021-ben is folytatódott, a lakosságnak nyújtott egyszeri pénzügyi támogatással együtt. Az állami támogatások eddigi összértéke mintegy 8 milliárd euróra rúg.
Az Intesa Sanpaolo csoporthoz tartozó Banca Intesa Beograd több mint 16 éve működik sikeresen Szerbiában. Az elmúlt 14 évben a piac élvonalába tartozó banknak közel 100 városban 151 fiókja működik, és a The Banker, az Euromoney és a Global Finance magazin is neki ítélte a legjobb szerbiai banknak járó elismerést.
Az ország legnagyobb bankjaként és hitelezőjeként a Banca Intesa az államilag garantált hitelprogram aktív résztvevője, eddig több mint 400 millió eurót helyezett ki a program keretében. „Az állami garanciaprogramból származó hitelek fontosnak bizonyultak a likviditási nehézségek leküzdése és a gazdaság általános stabilitásának megőrzése szempontjából” – állítja Đurić.
Még mindig állnak azonban akadályok a növekedés útjában. Az egészségügy kulcskérdés, a vártnál alacsonyabb oltási arány és a korlátozó intézkedések folyamatban levő hatása miatt.
Đurić szerint a növekedés az euróövezet általános fellendülésétől is függ: „A világ nyersanyagpiacain jelentkező tartós és súlyos kiegyensúlyozatlanság miatti bizonytalanság, az ellátás fennakadásai, valamint az áruhiány világszerte inflációt gerjeszt, amelytől Szerbia sem védett.”
Ennek ellenére Szerbia jelentős előrelépést tett a strukturális problémák megoldásának terén. A beruházások volumene elmarad az uniós átlagtól, és még mindig többnyire az alacsony termelékenységű ágazatokba irányul. Đurić így értékelte ezt: „Bár a nyugat-balkáni térségben a közvetlen külföldi befektetések mintegy 60%-a áramlik Szerbiába, ezek magas importintenzitása és a helyi beszállítókkal való korlátozott kapcsolat csökkenti a befektetések GDP-növekedésre és termelékenységre gyakorolt hatását.”
Szerinte az országnak kezelnie kell a beruházás-alapú növekedés még meglévő fő akadályait. Ez a vállalkozásokat érintő szabályozások átláthatóságának és kiszámíthatóságának fokozásával, a szerződések hatékonyabb betartatásával, valamint a gazdasági szereplők számára a versenyfeltételek kiegyenlítésével érhető el.
Đurić szerint ebből a szempontból lényeges a közkiadások hatékonysága, „valamint azon kiadások előre sorolása, amelyek hosszú távon támogathatják a fellendülést és az erősebb, rugalmasabb növekedést.”
Az országban üzleti tevékenységet folytatók számára Szerbia a délkelet-európai régió egyik fő befektetési célpontjává vált. Stratégiailag előnyös – Európa minden részéről könnyen megközelíthető – földrajzi fekvése, kedvező adókulcsai, nagyvonalú ösztönzőprogramjai, valamint a kivitel vámmentessége egy közel 1 milliárd fős piac számára kínál lehetőségeket.
Emellett a 37 európai ország közül az áram, a gáz, a postai szolgáltatások, a vezetékes telefon és a gépjárművek karbantartásának árai is itt a legalacsonyabbak. „A szakképzett és könnyen betanítható munkaerő a terjeszkedni kívánó nemzetközi vállalkozások számára kiemelt termelési központtá tette az országot” – állítja Đurić.
A Banca Intesa már több mint egy évtizeddel ezelőtt felismerte a digitalizáció fontosságát, és a szerbiai bankok közül elsőként indított mobilalkalmazást, amelynek ma már több mint 400 000 felhasználója van.
A hangsúly most a további digitalizációra, a felhasználói élmény javítására és egy ESG üzleti platform bevezetésére helyeződik, az Intesa Sanpaolo csoport stratégiai tervével összhangban.