Szingapúr az ASEAN-régió pénzügyi központja: olyan pénzügyi vállalatok működnek az országban, amelyek egész Délkelet-Ázsiában segítik a vállalkozásokat. 1998-tól egészen mostanáig a térség évente átlagosan 5 százalékos növekedést ért el, így keresve sem lehetett jobb helyet találni a vállalkozáshoz.
A Covid-járvány az utazási korlátozások és karantén-intézkedések miatt világszerte megálljt parancsolt a növekedésnek. Úgy tűnik azonban, hogy a délkelet-ázsiai régióban lassan tetőzik a fertőzöttek száma, és az ország élen jár abban, ami a pandémia után következik – az újjáépítésben.
„A nagy gyártók többsége újraindul, termelni kezd a vevők számára” – mondta el Girolamo Benedetti, az Intesa Sanpaolo Singapore vezérigazgatója. „Én sem tartom 2020-at az évtized legjobb évének, de ha továbbra is körültekintően és éberen kezeljük a vírushelyzetet, az év második fele kedvezőbben alakulhat a délkelet-ázsiai piac számára, mint az első.”
A járvány az egész világon kihat a GDP alakulására. Ha azonban elvonul, Szingapúrban továbbra is meglesznek azok a szilárd alapok, amelyeknek köszönhetően pénzügyi központ szerepét tölthette be a térségben. Szingapúr kilenc egymást követő éven át vezette a Világbank „Ease of Doing Business” rangsorát – amely abból a szempontból értékeli az országokat, hogy mennyire kedvező környezetet biztosítanak vállalkozás szempontjából –, és csak tavaly esett vissza egy hellyel (ami még mindig nagyon előkelő helyezést jelent).
Az ország sok szempontból vonzó célpont a nagyvállalatok számára: alacsony adókkal és stabil kormánnyal rendelkezik, ezenkívül élen jár a digitális technológia fejlesztésében és alkalmazásában. „Szingapúr a digitalizáció és a digitális gazdaság szempontjából is központi szerepet tölt be: egy lépéssel előrébb jár, mint a térség országai. Ez számtalan beruházási lehetőséget kínál a vállalatoknak” – állítja Benedetti.
Az Intesa Sanpaolo 1984 óta van jelen Szingapúrban, ottani irodája a bank bázisaként működik a térség többi országa (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám) számára.
Ráadásul Szingapúr a hongkongi központtal is szorosan együttműködik azért, hogy kapcsolatokat építsen ki a legnagyobb indiai ügyfelekkel az olyan tőkeigényesebb ágazatokban, mint például az energetika és az infrastruktúra. Az ottani munkatársak első kézből ismerik a helyi piac sajátosságait, így segítségére lehetnek a külföldi multinacionális cégeknek a leányvállalatok létrehozásában és a projektfinanszírozásban, ahogy import- és exportútvonalak kialakításában is az ezt igénylő vállalatok számára.
Benedetti és munkatársai nemcsak a térség nyújtotta új lehetőségeket vázolják a szingapúri irodához forduló ügyfeleknek, hanem a már jól bevált sikerreceptekkel is megismertetik őket. Benedetti erre példaként hozza fel a középosztály folyamatos növekedését mint olyan tartós tendenciát, amelyből az olasz cégek jól profitálhatnak, ha az ezt a piacot megcélzó elosztóhálózatokba ruháznak be.

„Az olasz vállalatok számára komoly lehetőségeket rejtenek azok a jelentős fogyasztási keresletet mutató ágazatok, ahol meghatározó szereplőkké válhatnak, mint például az élelmiszer- és italgyártás, a luxuscikkek, az oktatás és az egészségügy. Ezek mind olyan ágazatok és alágazatok, ahol az olasz vállalatok élen járnak” – mondta Benedetti.
A térség virágzó országaiban egyre-másra adódnak az új lehetőségek. Benedetti példaként Indonéziát említi, egy olyan, fiatal népességű országot, amelynek bruttó nemzeti terméke már most meghaladja az egybillió dollárt, és egyre csak növekszik.
„Nagyobb lesz az igény az infrastruktúrára, nő az energiafelhasználás, ahogy a termékek fogyasztása is” – jósolja Benedetti. „Ezen a piacon infrastrukturális beruházások minden fajtájára szükség van: utakra, repülőterekre, olajra és gázra, távközlésre. Mi bankként kellő szakértelemmel és ismeretekkel rendelkezünk ezekben az ágazatokban. Óriási lehetőségek nyílnak a térségben.”
Benedetti kiemelte, hogy irodája a megújuló energiaforrások terén is jelentős volumenű projektfinanszírozást nyújt a délkelet-ázsiai országokban – összhangban az Intesa Sanpaolo azon törekvésével, hogy támogassa a jövőtudatos, fenntartható beruházásokat.
Kiemelte az Ázsiai Fejlesztési Bank mint a tőkeigényes infrastrukturális projektek kiemelt támogatójának szerepét a régió infrastrukturális beruházásainak támogatásában. Mivel valószínűtlen, hogy az infrastrukturális projektek meghiúsuljanak vagy leállítsák őket, Benedetti úgy véli, hogy ezeknél a beruházásoknál biztosabb befektetést keresve sem találhatunk. „Ezek a fejlesztések annyira nélkülözhetetlenek az érintett államok számára, hogy előbb-utóbb muszáj megvalósulniuk. Részét képezik az elkerülhetetlen fejlődésnek” – magyarázza.
Egy másik ígéretes lehetőség az európai, koreai és japán vállalatok teljes ellátási láncainak áthelyezése Délkelet-Ázsiába. Benedetti szerint számos vállalat teszi át székhelyét Délkelet-Ázsiába, hogy elkerülje az USA és Kína között dúló kereskedelmi háború hatásait.

A célországok közül Vietnám volt a kereskedelmi háború legnagyobb haszonélvezője. Thaiföld és Malajzia aktívan igyekszik magához csábítani a Kínából, a kereskedelmi háború elől menekülő gyártókat: ezek az államok arra törekszenek, hogy jelentős termelési központokká váljanak, amire meg is van az esélyük, mivel az emelkedő munkaerőköltségek miatt Vietnám veszíthet vonzerejéből.
„Bőségesen adódnak lehetőségek a gyártólétesítmények létrehozását célzó beruházások számára, és mostanáig a nagy konglomerátumok befektetései sikeresnek bizonyultak.”
Maga Szingapúr továbbra is kedvező hely üzleti vállalkozások beindítására, különösen most, hogy az Európai Unió és Szingapúr között létrejövő új szabadkereskedelmi megállapodással megszűnnek az uniós árukra vonatkozó vámok. Benedetti szerint ez rendkívül kedvező fejlemény az élelmiszeripari cégek számára.
Az egyezmény a zöld gazdaság fejlődésének is hatalmas lökést adhat. „Az Intesa Sanpaolo számára a fenntartható gazdaság növekedése a külföldi növekedés egyik meghatározó tényezője. Szingapúr most üzletileg rendkívül vonzó célpont, mivel rengeteg olyan nagy társadalmi hatású beruházás van folyamatban, amelyet közvetlenül az állam irányít” – állítja.
A szingapúri ingatlanszektor már most is alkalmazza a körforgásos gazdaság eljárásait, és a nemzetközi vállalatoknak számos lehetősége adódik arra, hogy új „zöld” célok megvalósításához szükséges árukkal és szolgáltatásokkal jelenjenek meg ezen a piacon.
Bármilyen beruházásról legyen is szó, Benedetti és munkatársai készen állnak arra, hogy megosszák a Szingapúrral és a szomszédos országokkal kapcsolatos széles körű ismereteiket az érdeklődőkkel. „Nemcsak a beruházni kívánó olaszoknak és európaiaknak, hanem a helyi gazdasági szereplőknek is rendelkezésére állunk” – mondta.