A járványhelyzet a legtöbb országhoz hasonlóan Szlovákiában is szigorú korlátozásokkal járt. A gazdasági és társadalmi élet jelentősen lelassult, egyes ágazatok pedig szinte teljesen megszűntek működni.
2021 harmadik negyedévében azonban az ország bruttó nemzeti terméke kezdte megközelíteni a 2019 végi, járvány előtti csúcsot. Az éves GDP-növekedés 2021-ben meghaladhatja a 4%-ot, sőt, az uniós forrásokból megvalósuló, új beruházásoknak és az euróövezetből tapasztalható külföldi kereslet erőteljes bővülésének köszönhetően jövőre akár gyorsulhat is a növekedési ütem.
Ez javarészt annak tudható be, hogy a nyár folyamán erőre kaptak az olyan ágazatok, mint a kiskereskedelem, az éttermek, a szálláshelyek, a kultúra és a sport. Nincs ebben semmi meglepő – állítja Alexander Resch, a VUB Banka vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke: „Amint sikerült visszaszorítani a járványt, a gazdaság is újra erőre kapott, fellendült a fogyasztás és a termelés”.

Ez azonban azt jelenti, hogy az országot az ellátási lánc válsága fenyegeti. „Szlovákia erősen támaszkodik az autóiparra – magyarázza Resch –, de hiány van autóipari chipekből, ami jelentősen visszafogja a termelést, mert egyszerűen nem tudjuk biztosítani a folyamatos ellátást.”
Ellentétben például az idegenforgalomtól függő Horvátországgal, Szlovákia jelentős exportőr. „Ha az ellátási láncban nem alakult volna ki ez a szűk keresztmetszet, jobban boldogulnánk – állítja Resch –, de nagyban függünk az ipartól.” Az is gondot okoz, hogy az energetikai szektorban drámai áremelkedés tapasztalható.
A munkaerőpiac azonban minden várakozást túlszárnyal. „Már a válság előtt is folyton a munkanélküliségi rátát figyeltük, attól tartva, hogy valami olyasmi következik, mint a 2010-es pénzügyi válság során. De ez nem következett be” – mondja Resch. Szerinte ez elsősorban annak köszönhető, hogy az állam „időben közbelépett”. Elmondása szerint a kormányzat Németországról vett példát, amikor állami támogatásokkal ösztönözte a vállalatokat arra, hogy ne kezdjenek létszámleépítésbe. „Sajnos – teszi hozzá – jelenleg annyi a betöltetlen álláshely, hogy alighanem hiányszakmák kialakulásával kell szembenéznünk.”
Resch szerint egyértelmű, hogy a bank is megteszi a magáét ebben a gazdasági átalakulásban: „Aktívan jelen vagyunk a különböző fórumokon, sokat teszünk azért, hogy összehozzuk egymással a gazdasági ágazatok és a politika döntéshozóit, hogy megvitassák, mi a teendő, jellemzően az oktatási rendszer, a közigazgatás egyszerűsítése és a digitális infrastruktúra terén.”
A bank egy stratégiai kompetenciaindexet is kidolgozott, amelynek segítségével Szlovákia teljesítményét más országokéval hasonlíthatjuk össze, és így láthatóvá válik, melyek a problémás területek. Resch így fogalmaz: „Egyértelműen látható, hogy a 3-5%-os GDP-növekedés nem lesz fenntartható. Márpedig éppen ezt szeretnénk megelőzni – ezért a teljes „ökoszisztémán” belül közösen keresünk megoldásokat. Bankunk az összes érintett szegmensben a piacvezetők között van 
Szlovákiában” – mondja Resch. „Tisztában vagyunk azzal, hogy számos versenytársunk árgus szemmel figyeli, hogy mit csinálunk, mi a következő lépésünk. Tehát mindent, amit teszünk, piacvezető pozícióból tesszük.”
Ezért a bank a tervezéskor a tőkemegtérülés optimalizálására összpontosít. „Tudjuk, hogy az eszközminőségünk stabil, a termelékenységünk pedig a maga nemében a legjobb” – mondja Resch. „A bevételek szempontjából az a nagy kérdés, hogyan tehetjük fenntarthatóvá az üzleti modellünket – különösen azt figyelembe véve, hogy az euróövezetben működünk. A működési bevételeinket illetően akad még tennivalónk bőven.
„Ha véget akarunk vetni annak, hogy az euróövezet kamatszintjeinek változásához igazodó nettó kamatbevételektől függjünk, akkor alaposan fel kell fejlesztenünk a díjalapú bevételeket termelő tevékenységünket, és el kell érnünk, hogy a mostaninál jóval nagyobb súlyt képviseljen a bevételeinken belül.

Ehhez szerinte folyamatos és szisztematikus helyzetértékelés szükséges, az, hogy átláthatóságot teremtsünk, azt figyeljük, hogy mi teremt valódi értéket, átcsoportosítsuk az erőforrásokat és egyszerűsítsük folyamatainkat. Ennek érdekében „folyamatos párbeszédet kell folytatnunk minden érintett szervezeti egységgel.”
A VUB kedvező díjbevételeket tudott felmutatni, kereskedési eredményei pedig kimagaslóak. Ugyanakkor töretlen hatékonysággal működött, és strukturális megtakarításokat ért el az adminisztratív költségek terén, aminek köszönhetően költség-bevétel aránya 67 bázisponttal javult. A bankadó átalakítása szintén hatással volt a jövedelmezőségére.
A bank számára jelenleg rendkívül fontos kérdés a digitalizáció. „Ez segít nekünk a szabványosításban és az optimalizálásban” – mondja Resch. „A kis hozzáadott értéket jelentő vagy ismétlődő tevékenységekre nincs értelme szellemi energiát, emberi potenciált fecsérelni, ezért át akarunk térni a robotizációra.”
A VUB az ingatlanfejlesztések egyik legfontosabb társfinanszírozója. Az ingatlanpiaci árakat felverte a beruházások lassú kivitelezése, a magas nyersanyagárak, és különösen az olcsó jelzáloghitelek miatt megélénkült kereslet. A bérlakások körül zajló vita arról szól, hogy hányat építsünk, és hogyan finanszírozzuk ezeket gazdaságilag fenntartható módon.
„Versenytársaink árgus szemekkel figyelik, hogy mit csinálunk, mi a következő lépésünk, tehát mindent, amit teszünk, piacvezető pozícióból tesszük” – Alexander Resch, a VUB Banka vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke
Eközben a piac a kínálat csökkentésével és racionalizálási intézkedésekkel igyekszik szabályozni a keresletet, ugyanakkor a hosszú távú fenntarthatóság elveit követő, moduláris, rugalmas épületek építését ösztönzi. A piacon elegendő fizetőlépes kereslet van az ingatlanberuházások iránt, így az irodaházak ígéretes szegmensnek számítanak.
Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok szintén a figyelem középpontjába kerültek. „A hazai piacon mi vagyunk az egyik fő szószólója ennek a követelményrendszernek – állítja Resch –, és minden követ megmozgatunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a témára.
„Sok a teendő az éghajlatváltozással összefüggő célok elérése érdekében, és különböző minisztériumokkal működünk együtt azért, hogy hazánkban is sor kerüljön a szükséges intézkedésekre.”
A pénzügyi integráció is lényeges szempont. „Jelentős a veszélye annak, hogy energiaszegénységgel kell szembenéznünk – mondja Resch, – és ebben a kérdésben nemcsak a minisztériumokkal, de a szabályozókkal is egyeztetésekre van szükség.”